Nemzetközi öröklési jog egy német-magyar öröklési ügy példáján:
Az öröklési ügyek jogi vonatkozásai Németországban
Nemzetközi jogutódlásról akkor beszélünk, ha egy személy
- több országban lévő eszközökkel meghal,
- egy országban hal meg, és egy másik országban hagy örökösöket vagy eltartottakat,
- egy állam állampolgáraként halt meg egy másik államban.
Ebben a cikkben egy magyar halálának esetét vizsgáljuk Németországban, ahol hosszú évekig élt és dolgozott. Nem hagyott végrendeletet.
Példa egy német-magyar öröklési ügyre
Németország és Magyarország egyaránt tagja az Európai Uniónak, ami általában előnyös az öröklési ügyek rendezése során.
Németország és Magyarország azonban eltérő jogrendszerrel és – természetesen – eltérő jogi nyelvvel rendelkezik.
Az öröklési ügy sikeres rendezéséhez fontos annak felismerése, hogy melyik jog alkalmazandó.
Az alkalmazandó öröklési jog: német vagy magyar jog?
Egy német-magyar öröklési ügyben az alkalmazandó jog kérdésében az a döntő, hogy az örökhagyó választott-e jogot. Ha nem választott jogot, a szokásos tartózkodási hely a döntő.
Egy Németországban élő magyar végrendeletében rendelkezhet arról, hogy hagyatékának rendezésére melyik jog legyen alkalmazandó (jogválasztás). Nem teljesen szabad, de választhatja annak az országnak a jogát, amelynek állampolgára, vagy annak az országnak a jogát, amelyben általában tartózkodik.
Ha az örökhagyó nem választott jogot , a szokásos tartózkodási hely szerinti jogot kell alkalmazni.
A szokásos tartózkodási helyet néha nem könnyű meghatározni, például ha az örökhagyónak több lakóhelye is van. Példánkban azonban Németországban való szokásos tartózkodási hely feltételezhető. Bonyolultabbá válik a helyzet, ha az elhunytnak több lakóhelye volt, és a fő lakóhelye nem határozható meg olyan könnyen.
Az alkalmazandó jog következményei:
A kérdés, hogy melyik jog alkalmazandó, befolyásolja többek között a törvényes öröklést, a végrendelet érvényességét, a hagyaték felosztására vonatkozó szabályokatés a kötelesrészre való jogot, hogy csak néhány fontos pontot említsünk.
Fontos megjegyezni, hogy a jogválasztást a végrendeletben vagy az öröklési szerződésben világosan és egyértelműen kell megfogalmazni az esetleges félreértések vagy viták elkerülése érdekében.
Ezenkívül az adózási szempontok a választott jogtól függően változhatnak. Nyilvánvaló, hogy ezeket a kérdéseket figyelembe kell venni a végrendeletek megfogalmazásakor.
Német-magyar öröklési ügyben illetékes bíróság
Az alkalmazandó jogtól eltérő kérdés, hogy melyik bíróság rendelkezik joghatósággal a hagyatéki eljárásra.
Német-magyar hagyatéki ügyekben, mint más hagyatéki ügyekben, elvileg az örökhagyó lakóhelye szerinti hagyatéki bíróság illetékes a hagyatéki ügyekben.
Ezért előfordulhat, hogy a német bíróság illetékes a hagyatéki bizonyítvány kiállítására (lásd alább), de a hagyaték rendezésére a magyar jog az irányadó.
Az öröklés elfogadása vagy a joglemondás elfogadása
Ha az öröklés a német jog hatálya alá tartozik, mint példánkban, az örökséget nem kell aktívan elfogadni. Ennek oka, hogy az örökséget önmagában elfogadják, hacsak nem mondanak ki róla.
A németországi örökösök számára a lemondási határidő hat hét. Hat hónap, ha az elhunyt utolsó lakóhelye kizárólag külföldön volt, vagy ha az örökös a határidő kezdetekor külföldön tartózkodik. A határidő attól az időponttól kezdődik, amikor az örökös tudomást szerez a felhalmozódásról és a fellebbezés okáról (BGB 1944. §).
A lemondást a hagyatéki bírósághoz intézett nyilatkozat útján kell megtenni; a nyilatkozatot a hagyatéki bíróság jegyzőkönyvébe vagy nyilvánosan hitelesített formában kell megtenni. A közhiteles formanyomtatvány azt jelenti, hogy a lemondó fél aláírását német közjegyzőnek kell hitelesítenie. Azok a külföldön élő örökösök, akiknek nehézséget jelent a hagyatéki bíróságra vagy egy német közjegyzőhöz utazni, hogy nyilatkozzanak az örökségükről, a nyilatkozatot a Németországi Szövetségi Köztársaság külföldön működő diplomáciai képviseletének konzuli tisztviselőjével hitelesíttethetik. Ez azonban általában helyettesíthető egy külföldi közjegyző, pl. közjegyző általi tanúsítással. ha a német konzulátusra vagy nagykövetségre való utazás túl hosszú, különösen a nyilatkozatot tevő személy személyes körülményeit figyelembe véve, vagy ha a külföldi diplomáciai képviselet vagy konzuli képviselet konzuli osztályán a várakozási idő több hónap, ami néha előfordul.
A legfontosabb tények az öröklésről
A német jog szerint az örökhagyó halálával minden joga és kötelezettsége az örökösökre száll (a Polgári Törvénykönyv 1922. szakaszának (1) bekezdése). Ez azt jelenti, hogy a meglévő szerződések nem szűnnek meg egyszerűen, hanem az örökösöknek fel kell őket mondaniuk, ha ezt kívánják. Nemcsak a vagyontárgyak, hanem a meglévő adósságok is öröklődnek.
A hagyatéki kötelezettségek az elhunyt adósságai, a hagyaték rendezésének költségei és az örökösödési adó, valamint a temetési költségek stb. egyaránt. Ezek a költségek elvileg a hagyatékból fizethetők ki.
Azt, hogy egy bérelt lakást átvehetnek-e vagy át kell-e venniük az örökösöknek, külön meg kell vizsgálni a bérleti szerződés alapján. A bérleti jogviszonyok esetében az örökösöknek rendszeresen különleges felmondási joguk van, amelyet a halálesetről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül gyakorolhatnak. A külföldön élő örökösöket természetesen általában nem érdekli egy németországi bérlakás.
De ki örököl egyáltalán, ha valaki meghal? A német jog szerint ez vagy a végrendeleti öröklés (végrendelet vagy öröklési szerződés), vagy a végintézkedés nélküli öröklés szerint történik, ha az elhunyt nem tett végrendeletet. Mivel az öröklési szerződés kevésbé gyakori, itt csak a végrendeletet tárgyaljuk. Általában azonban ugyanez vonatkozik az öröklési szerződésre is.
Will
A végrendelet (végrendeleti öröklés) Az öröklési ügyek központi jogi aspektusa az a kérdés, hogy van-e végrendelet. A végrendeletet a hagyatéki bíróságon, otthon vagy más helyen is lehet tartani. A közjegyzők nem őrzik a végrendeleteket, hanem a hagyatéki bíróságon adják át azokat hivatalos letétbe. Mindenki számára kötelező, hogy a fellelt végrendeletet vagy olyasmit, amelyben még a végrendelet is látható, az öröklésről való tudomásszerzést követően haladéktalanul átadja az illetékes hagyatéki bíróságnak (BGB 2259. §). Ott felbontják a végrendeletet, és tájékoztatják annak tartalmáról az örökösöket és a végrendeletben megnevezett egyéb feleket (pl. a kötelesrészre jogosultakat).
A jogutódlás
Végrendelet nélkül az öröklést a német polgári törvénykönyv (BGB) szabályozza. Itt a legközelebbi hozzátartozókat, azaz a házastárson kívül rendszeresen az elhunyt gyermekeit is örökösnek jelölik ki. Ha ez utóbbinak nem voltak gyermekei, akkor a szülők vagy testvérek jönnek számításba (BGB 1924 ff. §). Ha viszont van végrendelet, akkor ez határozza meg az örökösöket.
Kötelező rész
Ha a közeli hozzátartozókat az örökhagyó végrendeletében kitagadják az örökségből, gyakran igényt tarthatnak az úgynevezett kötelesrészre. Elvileg a leszármazók, a házastárs és a szülők akkor tekinthetők a kötelesrész kedvezményezettjeinek, ha végrendelet nélkül törvényes örökösökké váltak volna. Németországban a kötelesrész a törvényes örökrész felét teszi ki, és mindig pénzre, nem pedig a hagyatékban lévő tárgyakra irányul (BGB §2303). A kötelező rész kiszámítása a hibák elkerülése érdekében jogászok feladata.
A berlini végrendeletben a házastársak egymást jelölik ki egyedüli örökösnek, és általában kikötik, hogy az utolsó házastárs halála után a hagyaték a gyermekekre száll. A gyermekek tehát az első öröklés után ki vannak rekesztve az örökségből, mivel csak később örökölnek, és így követelhetik a kötelesrészüket. A berlini végrendeletben azonban gyakran szerepelnek olyan büntető záradékok, amelyek a kötelesrész érvényesítését nem teszik vonzóvá.
Az örökös jogállásának igazolása
Az európai öröklési bizonyítvány (ECC) arra szolgál, hogy határokon átnyúló esetekben az örökösök vagy más kedvezményezettek igazolni tudják jogállásukat egy másik tagállamban.
Az európai öröklési bizonyítványt az elhunyt szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes bíróságának kérelmére kell kiállítani.
Ezek a rendelkezések különösen fontosak a Magyarországhoz kötődő öröklési ügyekben. Ha – mint példánkban – egy Németországban lakó magyar állampolgár hagy vagyont Magyarországon, akkor az európai öröklési bizonyítvánnyal lehet igazolni az örökös magyarországi jogállását, és az örökösök ott rendelkezhetnek a vagyon felett.
Az európai öröklési bizonyítvány formanyomtatványként a tagállamok hivatalos nyelvein áll rendelkezésre. A hagyatéki bíróság azonban ezt csak a hivatalos vagy bírósági nyelven adja ki. A hagyatéki bizonyítványt ezért általában még mindig le kell fordítani a külföldi használathoz. A legalizálás vagy a hágai apostille azonban mellőzhető (a rendelet 74. cikke).
Ha az elhunyt csak vagyont hagy Németországban, akkor öröklési bizonyítvány iránti kérelmet lehet benyújtani.
Az öröklési bizonyítvány vagy az európai öröklési bizonyítvány igénylése olyan költségekkel jár, amelyek a hagyaték értékével együtt nőnek. De nem mindig szükséges alkalmazni. Ha van közjegyzői végrendelet, amelyet megnyitottak, ez általában teljesen helyettesíti az öröklési bizonyítványt. Még az ingatlanok is átruházhatók ugyanennek a bemutatásával. Ha az örökhagyónak más uniós országban is van vagyona, előfordulhat, hogy a közjegyzői végrendelet ellenére európai öröklési bizonyítványt kell kérni.
Az örökösként való legitimációnak azonban nem minden esetben kell közjegyzői végrendelet vagy öröklési bizonyítvány útján történnie. Az örökösök gyakran a családi nyilvántartás kivonatának bemutatásával is bizonyíthatják örökös státuszukat a bankok és mások felé. Az öröklési bizonyítvány vagy ENZ iránti kérelemhez az örökösöknek kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hagyatéki bírósághoz. Ebben az esetben a hagyaték értékétől függő díjak merülnek fel. A kérelemben megadott adatok pontosságát közjegyzőnek kell hitelesítenie. Erre a formára az öröklésről szóló rendelkezések vonatkoznak (lásd fentebb).
Örökösök közössége és jogvita
Ha több örökös van, örökösök közössége jön létre, amely közösen kezeli a hagyatékot (BGB 2032. §). Az örökösök közösségének célja alapvetően az, hogy a közösséget feloszlással megszüntesse. Ennek során a hagyatékot felosztják vagy eladják, és a bevételt felosztják (BGB 2042. §).
A végrendelet rendelkezhet úgy, hogy a hagyatékot egy bizonyos ideig nem lehet felosztani, amihez általában hagyatéki végzés is társul.
Adók öröklés esetén
Az öröklési adókategóriától és az örökség összegétől függően öröklési adót kell fizetni. Az adómentes összeg az elhunyttal való rokoni kapcsolat mértékétől függően változik. Házastársak esetében az adómentes összeg 500 000 euró, gyermekek és mostohagyermekek esetében 400 000 euró, unokák esetében pedig 200 000 euró. Más személyek esetében az adómentes összeg csak 20 000 euró (az örökösödési adóról szóló törvény 16. §-a). A rokonsági foktól és az örökség összegétől függően az adómentes összeg feletti fennmaradó rész után 7-50%-os adót kell fizetni.
Segítség az öröklési vitákban
A jogvitákban ügyvédek, közvetítők és közjegyzők segíthetnek. Ezek tanácsot és támogatást nyújtanak a hagyaték rendezéséhez.